Vízhordó kiskocsi
Neoprimitív stílusú vízhordó kiskocsi, kizárólag bontott anyagból.
Nem a szakmám csúcsa, de büszke vagyok rá, hiszen Reciclyng termék.
Azért ilyen, és ekkora, mert ennyi, és ilyen, és ennyi anyagom volt. Mennyire meglepő...
A történet annyi, hogy a családnak van egy nyaralója, melyben az összes civilizációs luxus: van áram. A fűtés hasadóanyaggal történik (tűzifa), a víz a közeli forrásból kannával (közlekedőedény) jön. A zuhanyzáshoz is hordani kell a vizet. Gyorsan megtanulja ez ember, hogy mennyire kényelmes a városi élet. A kannacipeléstől kezdett úgy megnyúlni a kezem, mint a gibbonnak. Mivel nem volt célom, hogy állva is meg tudjam kötni a cipőfűzőmet, gondolkodnom kellett: Kiskocsi vagy banyatank? Köves meredek út nem használ a banyatank kis kerekének, így kiskocsi mellett döntöttem. Kerestem volna rossz gyerekbiciklit, aminek a kerekét tudtam volna használni, de nem került a szemem elé.
Eldöntöttem, hogy olyan egyszerűt készítek amennyire lehet. Cél: kizárólag bontott anyagból készüljön, pénz nélkül, végletekig lebutítva, de nem kókányolva! Inkább jól szórakozzak, és praktikus legyen, mint szép.
Esztergabáb 2 db kerek kieső hulladék 8mm rétegelt lemeze kezembe került. Méretre jó, de anyagra gyenge. Viszont a báb merevítésénél használt 1" akác anyag eseléke megint előkerült. És akkor a múzsa tarkóncsapott: a rétegelt lemezre a eselék anyagokat rá kell ragasztani. Így erős, és köves talaj álló lett. Ókorban is ilyen kocsik voltak. Próbáljuk ki!
Azért, hogy az ókori kordénál kicsit minőségibb legyen, bontott mélyhornyú golyóscsapágyat használtam. 6003 2SR-es bontott csapágyat találtam, aminek 35 mm a külső átmérője.
Ez azért fontos, mert a kivetőpántok miatt a faiparban alapvető a 35 mm-es keményfémlapkás fazékfúró. Szokásos: Azért ilyen, és ekkora, mert ennyi, és ilyen anyagom volt... A gombhoz lett hozzávarrva a kabát. A 8 mm-es rétegelt lemezre egy központi négyzet, és 45°-os tompa illesztéssel egy keret lett ragasztva. Dekopirfűrésszel nagyolva lett. Majd a faeszterga tokmányába a 4 fordított pofa let téve (Micsoda duma! csak az van.... :-) ) A tokmányba nagy facsavart fogtam, és a kereket rácsavaroztam.A pofák vállán támaszkodott a kerék. Azonos átmérőre esztergályoztam. Majd 35mm-es fazékfúróval a csapágy zsákfurata ki lett fúrva. Majd a belső gyűrű átmérőjével átmenő furattal bővítettem. A csapágy alá 2mm-es kerítésdrót gyűrűt tettem belülre távtartónak, hogy a belső gyűrű ne súrlódjon.. A csapágyat szorosan kellett beütni, be féltem, hogy kimozgósodik. A csapágy rögzítése szintén magas szakmai szintű: 3 db faalátét csavarokkal az akáckerékre lettek húzva.
Annyira megtettszett ez a neoprimitív életérzés, hogy ebben a szellemben folytattam. A kocsi lapja egy bontott íróasztal ajtaja lett. A merevítés, alsó keret, kannatámsztó keret 1" akácfa eselékből készült, szigorúan csavarozással. Pár dologban azért szakmailag igényes voltam: Gyalulás, csiszolás, élletörés, csavarfejek sűlyesztése megvan! Iszonyúan túl van méretezve. Megfordítva ráálltam, ugráltam rajta. Meg sem nyikkant 86kg-re hitelesítve! A tátsó korlát a kannák lecsúszása ellen kell. Gumipókkal ki lehet kötni a kannákat. A korlát mérete tudományosan lett meghatározva: Pont ekkora lécek maradtak ki.
Tengely nagyobb falat volt. Csábított, hogy akác seprűnyelet használjak, de a sors közbeszólt, nem hagyta, hogy elcsábuljak. Műhelybe menet a földön találtam egy műanyag porszórt fém csövet. Vékony falvastagság, éppen nem ment bele a csapágy belső furatába, hossza pont jó volt. Éreztem, hogy a sors közbeszólt. Belsejét fémtisztára reszeltem, és szigorúan bontott! kb 10 cm hosszú acélpálcát epoxyval beleragasztottam.Ez azért kellett mert a csőnek a falvastagsága nem volt bizalomgerjesztő. Fémesztergán a csapágyakat ráillesztettem, és a beragasztott acélpálcák végébe menetet fúrtam, hogy a csapágyat rögzítsem, ne tudjon lelazulni. A tengely a 2 kerékkel fabetéttel lett az alsó merevítőhöz felhúzatva.
A nyelet egy régebben levágott mogyorófa ággal oldottam meg. Itt a csavarozás repesztene. Projektet olvasva talán furcsának tűnik ez a kijelentés: Primitív! Nem tetszik. De ennél egyszerűbbet nem tudtam kitalálni.
Vastag kerítésdróttal is oda van húzatva. Talán ez az egy ami szerintem itt nincsen teljesen kidolgozva.
Gyerekeimet beleültettem, és rohangáltam vele. Meg sem nyikan! Súlypontja is eléggé lent van, nem borulékony. Ben Hur kocsijelenetére ezzel nem vállalkoznék...
Konklúzió: Több éve használom. 1 db 20L kanna vidáman húzható vele, fűben, sekély árkon át, köves talajon. 2 db 20L kanna is húzható. Nem a kocsi nem bírja, hanem hegynek fel én vagyok a gyenge. Inkább kétszer fordulok. A kannát gumipókkal ki lehetne kötni, de inkább lassan megyek. Kupak kell a kannákra. A kövek nyoma természetesen kissé látszik a keréken, de nem szedi szét. A csapágyak az akác kerékben nem mozgósodtak ki.
A funkcióját betölti, nem csúnya (szépnek azért nem nevezném), és ismerőseimmel mikor meglátják általában egy jó beszélgetés kiindulópontja.
Projekt elérte a célját: élveztem a gyártását...