EFIR-M
 
 
Elõzmények:
2007-ben került megvételre BP-en a Burabu rádióamatõr találkozón. HA8WV Gál Jánostól vettem. Nevét csak a körülmények miatt írom ki. Neten egyeztettünk, megalkudtunk. Elvileg ez egy jól mûködõ, nem összeturkált/javított "modernizált" (pufferelkó, greatz, adás-vétel váltó  relé cseréjérõl tudtam.) Összefoglalva: Átvert. Nem a pénzt bánom. Sõt az egészet nem bánom, ugyanis javítás után nagyon jó,  a gyárinál jobb rádióm lett! És fantasztikusan jól szórakoztam a javítás közben. Az hagyott csak bennem tüskét, hogy olyan emberrel hozott össze a sors, akiben nincs meg a rádióamatõr szellem. Ahelyett, hogy a kezdõket segítené, még inkorrekt is velük. Pedig levélben nagyon korrekten mindenféle megoldást felajánlottam (kompenzálni alkatrésszel, elfekvõ lommal). Bár, ha olyan helyzetben van, hogy nem tud mit tenni, akkor elég lett volna egy "Bocsánat!" is.
 
Hála Istennek eddig Õ az egyetlen akivel ezt megtapasztaltam. Fantasztikus élmény, hogy mind a barátok, mint az ismeretlenek a fórumokon, amatõr találkozókon mennyi segítséget, ötletet, lendületet adnak. Nagyon remélem, hogy minden kezdõ elõször a jó élményeket éli át, és nem a piti emberi gyarlóságot!
 
 
 
 
 
Leánykori nevén: Efir-M Orosz gyártmányú, valami kis világvégi Ktsz-ben készített rádióamatõr sávokon mûködõ kényszerképzet. Bája a primitívsége. Elõlapon látszik, hogy dadaista volt a formatervezõ. Vagy beteg, vagy épp másnapos. Méla undorral , és franciakulccsal lehet sávot váltani (kemény ipari  arretálása). Olyan nagyon oroszos. "ZeroDesign" Addig butították le, hogy még éppen kezelhetõ legyen. Ami nincs, az nem romlik el. Egyetlen egy extrája van: VOX. Bár lehet, hogy nekem a De Lux változethoz van szerencsém. Arra találták ki, hogy a tajgán üzembiztosan lehessen rádiózni. Akár egy medvének is. Nincsen benne különleges alkatész. Ha van egy BÁRMILYEN elektromos félvezetőt tartalmazó donor készülék, annak élõ komponenseivel biztonsággal javítható. A konstrukció '70-es évek végérere utal.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A készülék hátulja is nagyon oroszos. Nagyon szeretik dobozolásnál ezt a hátsó nyílást. Ilyen a UV3DI rádó hátulja is. Balró jobbra:
1. Tuchel dugó: mikrofon PTT gombbal
2. Tuchel dugó: Morsebillentyű (oroszul_ kulcs)
3. pont ilyen a 230V dugaszolóvilla, de ez a fülhallgató
4. Bakelit biztosítékfoglalat: semmivel nem kompatibilis...
5. Védőföldelés csavar (hálózati kábelt cseréltem, mert az oroszoknál nincsen védőföldelés. A készülék meg fémházas...)
6. Amphenol Antenna csatlakozó. Gyárilag 2 antennára van kitalálva. Egy azó, és egy vevőantenna. Relézés lett beleépítve. A másik antennacsatlakozó csak dísz, hogy ne legyen lyuk...)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Készülék megalkotásakor már volt nagyfrekvenciás NPN tranzisztor, de szerény paraméterekkel. Minden fokozat úgy épül fel, hogy csak a legfontosabb helyekre ment különleges alkatrész (de oda URH, extrém bétájú, katonai).
 
Minden más helyre a narancssárga rém. Ezeket nem szabad nyugatira cserélni!!! katalógus szerint 70-200 között van a bétájuk.  Ráadásul különleges gyártási eljárással a tajga szelének a sustorgását is tokozták. A kapcsolások erre vannak méretezve. Ezt akartam kiváltani 2SC1815 alacsony zajú hangfrekis tranzisztorokal. Hiába is válogattam, de nem volt ilyen kis bétájú! Ha meg cseréltem elkezdett gerjedni! Kínomba bétára válogattam egy vagon bontott narancssárgát. Volt 15-es bétájú is! Kincs! Méricske panelben Õ lett a zajgenerátor!!! Van akinek Fehér zaj generátora van, nálam a Tajga-zaj az etalon. :-P
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
De lássuk a medvét! (Bocsánat, ezt nem tudtam kihagyni)!
Elõször letakarítottam a koszt. Legjobb zsíroldó a por alakú Ultra. Utánna a Brigeciol. A többivel vigyázni! A konyhai hidegzsíroldó, és a többi durva lúg oldja az alumínium oxidot, és néhány festéket! Súrolós szivacs karcol!
Következõ lépés a doksi felkutatása. Szerencsére kaptam egyet a rádióval. Netrõl is letölthetõ hasonló. Orosz konstrukciókra jellemzõ, hogy a pillanatnyi helyzetet dokumentálják, és utánna tovább fejlesztgetnek.
Semmin nem szabad megrettenni. Doksi megszerzése után tapasztalataim szerint az a legjobb, ha lefénymásolom õket. A régi papír törik, és a fénymásolatot szívesebben firkálja össze az ember.
 
 Állapotfelmérés. Döbbenet! Atomtámadás utáni Nukleáris téli csend . Égett panel, önmagát kiforrasztott égett alkatrészek, Japán-Orosz-Magyar alkatrészek eklektikus egyvelege. Szerencsére nyitott árnyékolófalak vannak, így  szépen át lehet látni. A fokozatok külön panelon vannak. Minden vezeték fehér színû, és vékony. Mikor megláttam, hogy a kapcsolóhoz, és a trafóhoz menõ hálózat vezeték is ilyen, és ugyanabban a korbácsban van, sikítva cseréltem ki a hálózati rész dolgait. Védõföldelt lett. Védõföldelésen RF fojtó, hálózaton szimmetrikus áteresztõ kondenzátor. 2 fokozaton van nagy égés: táp kinézetre is totálkáros, HF végfok végtranyóinál is van valami...
 
 
 
 
 Táp: Olyan állapotok voltak, hogy az elsõ lépésben minden félvezetõt, és égett ellenállást kiforrasztottam. Érdekes, hogy a nagy kormos ellenállások is pontos értékükön voltak. Volt egy pár porcelánig égett... Trafónál orosz SMD szerû diódákból greatz, majd a táp elõtt egy AEG greatz, majd a panelon egy kétutas egyenirányító schottky diódával javított változata. Kicsit túlbiztosított... PC tápokból kitermelt schottkykkal greatz-ot szobortam a trafóra, és meghagytam a táp kétutasát. Legalább nincsen lyuk a panelen. Trafó elõtt szigetelõszalaggal a dinamitszerûen összefogott elkókat kicseréltem egy darab 10000μF-osra.
 
 
 
 
A konstruktõrt a Szibériai télben bezárták a pottyantós WC-re, és addig nem jöhetett ki, míg nem volt kész a kapcsolás. Atyaúristen!!! Egy panelen a táp, a mikrofonerõsítõ, a VOX, és a tápfeszeket kommutáló adásvételváltó. Minden kanóc leforraszt, áramhatárolós stab tábbal élesztgettem. A táp megér egy misét! A konstruktõr meg egy buksisimogatást! Több hónapig próbáltam megérteni. Feleslegesen! Az elején van egy  "lengõ stabilizátor". Alapban stabilizál (többé-kevésbé), és egy bizonyos terhelésnél összeomlik. Ezzel védi meg a végfokokat. Errõl megy a HF végfok, és az adó végfok. Trafóról lejön 46V, ebbõl készít PNP tranyóval 28V-ot (!!!) a végfokoknak, és egy zenerrel (!!!) 12V-ot a többi éhezõnek. BD139 szerû kistrokos tranyóval kapcsolgat. Elõször is a trafót kissebb feszültségre állítottam. 31V-ból állítja elõ a 28V-ot egy LM317. Abban van úgyis egy hõfokvédelem, elvileg leold, ha baj van. A zener alapban izzik. Azaz izzott, ugyanis kiváltotta egy hûtõbordára került 7812.  Mivel minden tranyót bemérve cseréltem (a mikrofonerõsítõ speciális orosz tranyója helyett egy BC109C került, az összes kapcsolótranyó hûtõbordát kapott) a panel összes többi része pöccre indult!
 
Hangfrekis rész:
Itt is végigment a stabilizálatlan 46V. Nem elõször, mert BD139-re lett már kicserélve az egyik tranyó. Eredeti KT sorozatúra cseréltem. Meghajtó munkapont beállító tranyó is meghalt.
Bemenõkör, oszcillátor keverõ, egyéb részek: A 12V zener megfogta a 46V-ot így nem égtek szét. Nem túrtam bele, úgy jó ahogyan van.
Adó: Itt is végigment a 46V, de meglepõen kevés kárt tett. A meghajtó KT931A túlélte, de a KT931B vég sajna nem. Sebaj. Gura Misi HA7NX barátom ingyen adott mindkettõt. Beültettem. A beforrasztás után egyszerûen leesett a tranzisztor sapkája!!! Iván hogyan javítaná? Ácskapocs nem volt nálam, így sziloplasztal finoman a peremet megkenve visszaragasztottam. Túlélte! EMG1555, mûteher, CW üzemmmód Max teljesítményre, min torzításra hangoltam. a gyári 4-6V helyett 9W Jön ki!!! QRP határon belül van. Az "S" mérõ mérõköre sajnoos szintén elhunyt. Többé-kevésbé hiteles értékre lõttem be. S6-S9-ig jó alatta nem mozog. Teljesítménymérõ szintén kb-re belõve. CW-n jó, fónián kb jó.
Skála: a konstruktõrt gyermekkorában verték! Másképpen annyi gonoszság nem szorul az emberbe,  hogy  olyan skálát csináljon, hogy a készülék dobozán lévõ sávértékhez a skálán lévõ számokat  hozzá keljen adni!!! Ráadásul el volt mozdulva a skála. Orosz amatõröknél a  feltehetõleg a hidegben a zsugorodás :-) miatt 3,5-3,65MHz-ig van a 80m-es sáv. Nálunk 3,5-3,8MHz. Hiába a globális felmelegedés. de jó lehet a Braziloknak!
Egy szó mint 100, új skálát kellett rajzolni. Milyen jó, hogy a suliban AutoCAD tervezõprogramot is oktatok! Digitalizáltam a régi skálát, és újrarajzoltam a mi teljes sávkiosztássunkkal.
Csak vigyázni kell a sávhatárokkal, nehogy kiszaladjon az ember. A 2x20, jelentheti a 28,20, és a 29,20MHz-et is, de nem volt elég hely.
No ez így már korrekt! Maximumra emeltem a szépségét a készüléknek!