R326
Orosz katonai vevő. Ami egyből szimpatikus benne, hogy széles sávú, és frekvencia skála van rajta, és nem másfajta skála, tehát földi halandó is tudja használni.
Nagyon olcsó volt, de egyből mondták, hogy a tápegysége megszaladt, és feltehetőleg kinyírt minden elektroncsövet. Velem jött.

Tápegység:
Nagyon orosz konstrukció... Induljunk onnan, hogy a rádió terepen 2 db (!) akkumlátorral működik. Az egész rádió 2.5W-os!!! (a sálavilágítás lekapcsolható)
Iván mit csinált kínjában? Külső tápot! Az öntött alumínium doboz érthető módon (katonák használják...) ipari formatervezéssel készült. Bájából semmit nem von le.
Na de a belseje! Hogyan sikerült az elvtársaknak ennyire elbonyolított tápot készteniük? 2x12V váltóból készít 2,5V-ot germánuim áteresztő tranzisztorral disszipálja el a fölösleget. A rádióban az inverter szilícium tranzisztorral megy... Germánium erősen hőfüggő. Ezért termikus visszacsatolás is van a tápban, nehogy a napon megszaladjon.Persze, hogy a táp megszaladt, és a 2,5V kimenő helyett a 16V-ot kitette. az 1,2V, és a 2,5V csőfűtés meg ezt megkapta. Az elektroncsövek partizánok voltak! Fele túlélte (!), fele hősi halált halt. Két dolgot nem értek. Egy olvadóbiztosítékot és egy zener diódát a táp oldalon miért spóroltak ki? Hogy a búbánatba épték túl a csövek a 640%-os túlterhelést.
Meghagytam a trafót, de egy LM326  és egy Szilícium nagyáramú tranzisztorral készül a 2,5V A kondikat kiszórtam, és 10.000 mikrofarados kondi került bele.  Azt találtam a fiókban.

Inverter:
A bejövő 2,5V-ot egy szimpla ellenállás osztóval  állítja be a 1,2V-ra. A csövek 50V anódfeszültségét meg egy inverterrel állítja elő. Elektonikailag semmi baj vele, sőt! A rádió nem érzékel semmi zavart! Na de mechanikusan! Olyan hangosan sípolt, hogy a gyerekeim javítás körben rám szóltak, hogy kapcsoljam le, mert nem hallják a TV-ben a mesét...
Trafót kiszedtem. A ferrit vas törött volt. Puha szilikon úszósapka támasztás izomból megszorítottam. Ugyan úgy vonyít. Egy rárdióamatőr barátom ingyen adott egy  bontott ugyanilyen rádió roncsait. Sőt egy vadonat új invertert. Csere. Ugyan úgy vonyít.  Most az van tervben, a repedt ferrites tápot kipakolom, és egybe rakom az egészet. kis 12V-os dugasztáp (azért nem teszem a trafót bele a rádióba, hogy ne legyen szórt mágneses tér->ne brummogjon medve a dobozban), eteti. A LM326-os stabilizátor be kerül. Egy félvezetős kis inverter ki be kerül, aki az 50V-ot szolgáltatja. És csend lesz.

Javítás:
Még a gyári mindent befogó piros gyurmapecsét is rajta volt. Már szimpatikus, senki nem túrta szét. Minden tiszteletem a gépészeknek, és az elektronikát összehozóknak! Abban a korban ilyen ilyen iszonyú stabil konstrukciót összehozni nem kis munka! Tápfeszültségeket  ellenőriztem, és minden a helyén volt. Csak a csövek lehetnek a hunyók! Szerencsére neten megtaláltam a teljes magyar nyelvű doksit, kapcsolási rajzzal. Minden csövet megkerestem. Az elektroncsöves dobozomban találtam pár bontott csövet. A kapott alkatrészek között is találtam párat. Sok 1Zs24B, 1Zs29B cső, és egy darab 1Zs34B keverőcső. Primitív javítási módszert használtam: Szignállal az antenna bemenetre adtam jelet, és oszcilloszóppal követtem. Ez kimutatja a kontakthibákat, és a csőhibákat is. Amelyik csövön nem ment át a jel azt cseréltem a bontott csövekre. Nagyon izgultam, hogy az 1Zs34B cső túlélje, mert abból máig nincsen pót darabom. Amatőr találkozókon 29-es, és 24es csövet vettem egy nagy marokkal. Sajnos máig nem találkoztam 34-es csővel. Akinek van 1Zs34B csőve, és nem használja kérem jelezze... addig is egy reményem van: FETRON (elektroncső szimulálása fetekkel) A csövek 2000 óra (!) élettartalma, és a nagy marok új pótcső miatt csak a 34-es csőtől félek...

Mikor készen voltam szignálllal minden skálán érzékenységet mértem. Legrosszabb 3 mikrovolt, legjobb 0,3 mikrovolt volt. Döbbenet! És a rádió csendes! nem úgy mint mostanában az éter...

Elrontás:
Kiégett a skálavilágítás izzója (2 db kapcsolóval váltható nagy fejű 2,5V-os izzó van benne, csak nem bírták a 16 V-ot...)
Persze sehol nem találtam ilyet. Viszont egy nagy víztiszta tokos piros lednek nyitófeszültsége olyan alacsonyan van, hogy 2,5V-on jelentős fénye volt!
Beleerőszakoltam a foglalatba, úgy, hogy az régi izzószál helyzete azonos legyen a led lapkájával. Fényerővel nem volt bajom. A piros skála még jól is nézett ki. A vetítő lencséket, tükröt ablaktisztítóval lemostam. Komplett távcső van beleépítve, melynek optikai tengelyébe a tükör váltásával egy mikrofotózott üvegtárcsát tesznek!
Állítottam a lencséket, ledet, de a vetített kép még egy kicsit homályos volt. Az üvegmosó vizes propilalkohol tartalma soha nem oldott mg semmit. Na itt hibáztam!!!
Az üvegskálát leoldotta. Kicsit ki kellett mennem szellőzni, mert nem tudtam saját magammal egy helységben maradni. Hogyan lehettem ilyen hü....
Bontott alkatrészek köözött ott volt még egy üvegskála! Régit kiszedtem, újat beraktam. Röpke 2 nap alatt koncentrikusra állítottam. Iszonyú pepecs: min 1/100mm pontosan kell szabadkézből beállítani!!! Ha az egyiik sáv jó helyen futott, a többi nagyon nem jó helyen volt. Aztán rádióamatőr fórumon felvilágosítottak: minden rádió skáláját EGYEDILEG fotózták zselés felületre. Esélytelen a helyreállítás. Megoldás: PIC programozás, és digitális skálát kitenni. Persze olyan kicsi a skálaablak, hogy LCD nem fér ki, de van egy csomó 7 szegmenses kijelzőm...